Mire vagy kíváncsi?
Én „nem szöveget írok”, hanem kapcsolatokat teremtek.

A Kreatív Karakter sztori - amin vagy sírni vagy röhögni fogsz

Az őszinte, egyesek szerint furcsa és néha provokatív lány esete a vállalkozással. És a projektekkel. A tiéddel. Aki azt mondta „sosem leszek vállalkozó”, mégis az lett. Egy inspiráló sztori, hogy te se félj belecsapni a lecsóba.

 

Mitől vagyok kicsit más, mint a többi szövegíró? (Ne kérlek, ne hívj marketingesnek, nem vagyok az. Ebben a világban mozgok? Természetesen. Többek között.)
 

Nyári Fruzsinak hívnak.

Aki rendszeresen megnevettet. Néha meghökkent. Talán néha meg is lep, de sosem unalmas témákkal dobálózik. Mindig őszinte és egyenes. Ezért talán néha úgy érzed, túlságosan nyersen mondja meg a frankót.
 

Képzelj el egy, a szitu idején épp 32 éves nőt (apropó anyát), aki mások szemében kinéz vagy 22 -nek és a stílusa miatt vagy „félnek” tőle, vagy vonzza őket, mint méhecskét a méz.
Egyesek nem tudják hova rakni. Vagy épp az vonzza őket nagyon, amit igyekszik képviselni.
 

Ez a személy évekig csökönyösen vallja: „Sosem leszek vállalkozó, nekem nem kell az azzal járó macera.”
Majd 32 évesen mégis az lesz. És olyan lehetőségek nyílnak meg előtte, ami alkalmazottként sosem.


 

Mert azt vallja: „Furcsa vagy? Használd fel!”

Olyan szövegíró vagyok, aki sosem elégedett meg azzal, hogy ez a munkája.

Sem azzal, hogy összerakjon egy jó szöveget, és bezsebelje az elismerést. Vagy jó konverziókat érjen el az ügyfélnek.
Esetemben ne a Dr. House féle hozzáállásra számíts, akinek csak az eset a fontos. Azt leírja, elmondja, elbüszkélkedik vele és könyörtelenül küldi a számlát.

Vagy villog vele, hogy milyen nagy szaki. (Apropó ritkán fogsz szaki-kifejezéseket látni nálom csak azért, mert ez a cool, a workflow nálam a munkafolyamat, még akkor is, ha nagyon menő mostanság ezzel bombázni téged úton-útfélen.)
 

Nekem fontos a megrendelővel való kapcsolat is. Mert szerintem egy kisebb mikro-vállalkozásnak, vagy kkv-nek sokkal nagyobb lehetősége van a hosszútávú ügyfélmegtartásra a személyesebb és közvetlenebb stílussal, valamint apró gesztusokkal, mint egy személytelen multinak. (Bocsi multi.)

 



Légy elhívatott, vallom ma is, és vallottam alkalmazottként is.

Mert, ha nem vagy az, akkor nem fogsz tudni átmenni a nehézségeken. Nem fogsz tudni ragaszkodni azokhoz az apróságokhoz, amik hosszútávon meg fognak különböztetni a konkurenciától.
 

Eddig a pontig kiemelkedő vagy, majd attól a ponttól már beszürkülsz. Kiég belőled az a különcség, és különlegesség, ami addig kiemelkedővé tett.
 

Ami egyeseknél veri a biztosítékot, mások viszont imádják. Viszont te utóbbiakból élsz meg, miért vársz az előbbi csoport elismerésére?

Tudod, a legjobb pozicionálás az, ami a megfelelő célcsoportot vonzza, a többit viszont „taszítja”. Vonz, és kizár. Mert utóbbi csak az idődet és energiádat lopja.

A részletekre való odafigyelés, és a kapcsolat a megrendelővel számomra épp annyira fontos, mint az, hogy hány százalékos lett az e-mail átkattintási aránya.


 

Rajongok a részletekért, mert

az tesz különlegessé. Engem. Téged is.

 

 

Alkalmazottként viszont ennek a tűznek a csíráját se láttam sokszor. És ez frusztrált. Ha azt gondolod, hogy egy alkalmazott csak a pénz miatt áll odébb, akkor lehet nagyot fogsz még az életben koppani.
 

Meetingeken teli voltam ötletekkel és lelkesedéssel. Pörgéssel. Azonban mindezekhez csapatmunka kell. Ha nem érzed azt, hogy mások ebben ugyanolyan aktivitással vesznek részt, idővel kezd leuralni a „kiégés szindróma”.
 

Szuper dolog, ha azonos szenvedéllyel, azonos értékrenddel és azonos célokkal rendelkező egyénekkel hoz össze a sors, ezt sose becsüld alá. Ha még emberileg sincs köztetek kriminális különbség, akkor kész főnyeremény.

Szóval, ha ilyen alkalmazottjaid vannak, akkor becsüld meg őket. Viszont ne várd el tőlük, hogy a te „vállalkozói feladataidat” ők lássák el.
 

Azt tapasztaltam alkalmazottként is (igen, munkatársak kiválasztásában, előzetes interjúztatásában is részt vettem…mondtam már, hogy elég sok mindenben benne voltam nyakig?), hogy sokkal fontosabb a személyiség, a karakter, mint egy ott és akkor (interjú, megismerkedés) egy jelenlegi tudás.


Az egy pillanatfelvétel.
 

Bármikor lehet fejleszteni. Különösen, ha egy fejlődésre éhes személyről van szó.
A személyiségbeli dolgokat viszont nem fogod tudni megváltoztatni.
 


 


Munkám nem csupán megélhetési forrásom. De úgy érzem, hogy hivatásom is az, amit csinálok.


 

Mit is pontosan?

Tudtad, hogy minden szöveg, amit magadról vállalkozóként megírsz, az teljesen frankó és korrekt? Az infók helyesek, csak épp a felhasználásuk és tálalásuk sótlan. Élettelen és vérszegény, és nem a vevő oldaláról van megközelítve.
 

Ezért se nem hasznos, se nem érdekes, se íze, se bűze; és nem is túl szerencsésen vannak összelegózva. Rögtön kinyírja a hitelességedet.

És szökni fog az olvasód, mint a lány az unalmas randiról, vagy a fogoly a nyitott cellából. Ahhoz, hogy hátborzongatóan hatásos legyen, más rúgóra kell, hogy járjon a fejed.
 

Én ezt szedem ki belőled.
Pompás szöveget csak akkor fogok tudni írni, ha „én hozom a bárkát, te hozod az állatokat.” Adod a tudásod, szíved, lelked.

 

Ugorjunk az időgéppel.


 

2017.06.30. - Ha ismerősöm és barátom vagy, akkor épp ekkor támadlak le



A levéllel egy, a hosszú előkészületektől és lelkesedéstől felcsigázott nőszemély támad le éppen. És invitál a Facebook oldalára. Valamint kezd neki a honlapkészítési fázisnak.

Az alkalmazotti létnek hivatalosan is búcsút intve a rám jellemző humorral igyekszem tudtukra adni a vállalkozóismerőseimnek: nem vesztem el, csak átalakultam.

 


Tárgy: Vedd át a „meghívód” - szerintem itt a helyed (ismerősömként már most szólok Neked)

(…)

A rövid verzió, hogy szögre akasztom az alkalmazotti létet és hamarosan teljesen más csónakban evezve fogok a szövegírással és a grafikával foglalkozni. Szóval „viszlát és köszi a halakat.” Vállalkozó leszek.
 

BAMM! Durva, mi?

Jah, szerintem is.
 

Engem is meglepett, mint karácsonykor a meglepi ajándékcsomag.

Döntöttem, hogy mibe és hogyan akarom fektetni az energiáimat a következő években. Abban a stílusban, amit eddig is megszokhattál már tőlem.


Ez volt itt akkor a rövid és gyors verzió. Csak gyorsan le akartam rántani a "ragtapaszt": nyugodj meg, nem tűnök el, csak átalakulok.

Ímhol a tartalmasabb verzió.

(…)

 

Szóval 2017.
 

Az a bizonyos dátum, amikor a Kreatív Karakter megszületett.
Egyrészről, mert dühös lettem. Dühös lettem az elmúlt évek tapasztalataira.

A cégeknél látott és olykor megélt negatívumokra. Az motiválatlanságra, az ügyfeleket „megnyírandó birkaként” kezelendő, és annyira azért ne törekedjünk a kiválóságra felfogásra.


És mert végre a saját ötleteim, és kreatívabb kommunikációm szerettem volna kiteljesíteni anélkül, hogy bármire is engedélyt kelljen kérnem.
 

Mindezt úgy, hogy végre ki is fizessenek. A terv kezdetén a pénzszűke kifejezés enyhe kifejezés volt, amikor az elmúlt években százezrekben méred a cégek által ki nem fizetett, és neked való tartozások, fizetések összegét.
 

Gixer a cégnél, nem csak te, de az elmúlt időszakban megismert 20 ember is már a lapáton, az éppen aktuális fizud is inkább vágyként jelenik csak meg előtted.
Az esély a hozzájutásához a nullával egyenlő.


 

2017. májusában rajtam kívülálló okok miatt állást kerestem: minden egy levéllel kezdődött

A cég átalakulása, újraéledése miatti szitu miatt én is eljöttem, és még x munkatárs. Majd az egész Kreatív Karakter sztori elkezdődött egy levéllel.

Egy levéllel? Igen, egy levéllel.
 

A billentyűzet előtt, amikor lenyomtam azt a bizonyos „Enter gombot”.

A „túl egyedi” levél egy munkaadóhoz, amit nem akartam elküldeni - de aztán egy üzleti ebéd lett a vége c. cikket a honlapomon is megírtam.

A Gerilla Önéletrajz Műhely megálmodója és vezetője, az okleveles önéletrajz-szakértő Baráth András volt a címzett.

 




 


A levél végül elment és

1 órán belül jött egy meglepő válasz.


 

Egy meghívás egy üzleti ebédre.

Egy igen fontos információ ütötte meg a szememet akkoriban, amit a több ezer feliratozónak is kiküldésre került, én voltam köztük az egyik. Mivel szövegíróként állást kerestem, és kerestem az utamat, kizárt volt, hogy kihagyjak egy ilyen ziccert.
 

Egy még meg nem hirdetett marketinges állásra jelentkeztem, ötletesen. Még meg sem volt hirdetve, csak az információ lett elhintve. Én pedig beslisszoltam a résre hagyott ajtón. Életem legnagobb élménye volt, hogy egy szakmailag is országosan elismert emberrel beszélgethettem a munkámról.
 

De ott akkor tudatosult bennem, hogy azt hiszem itt az ideje, hogy a rengeteg ötlet (főként hogyan képviseljük a vállalkozást) a fejemben megvalósulásra is kerüljön. Méghozzá a saját nevem alatt.
 

A közös munka kapcsán való beszélgetés oda vezetett, hogy néhány nap gondolkodási idő után NEM-et mondtam az esetleges munkára (tartalommenedzselés).

 


 

Fotó: Baráth András /Forrás: gerillaoneletrajz.hu
Mindig is hálás leszek Baráth Andrásnak a lehetőségért és a gesztusért.
 

 


Mit csináltam addig?

Szövegíróként és kreatívosként dolgoztam főleg fejlesztői háttérrel rendelkező marketingcégeknél.

Azonban mindig is hiányzott valami a csapatmunkából.


 

Ami miatt sokszor

    házon belül is nehéz volt ösztönözni az embereket.


 

Nem adtunk elég időt az ügyfelek edukálására. Márpedig az egyik legnagyobb sikert az jelentette, ha példákkal illusztrálva elmagyaráztam nekik egy-egy mozzanatot. Vagy meggyőztem őket, hogy miért olyan fontos, arra a kérdésre is válaszolni-, ami számukra „feleslegesnek” tűnt.

 

Ez az, ami igazán mozgatott és ma is mozgat engem. Miközben az időhiány miatt a „fizessen majd hadd menjen”, „nem mindegy már, kifizette” hozzáállások sokszor kavicsok voltak a cipőmben.

Ha azt gondolod, hogy marketingcégeknél ez kizárt, akkor hadd mondjam el: az élet roppant színes errefelé.

 

 

Ennek következtében néha érdesebb modoromnak is hangot adtam. Úgy éreztem kioltják belőlem a tüzet.


 

Nem tudtam úgy segíteni, ahogy szerettem volna.
Tényleg minden csak a pénzről szól?
 

Ha szereted, amit csinálsz, akkor keményebben tudsz dolgozni érte. És kitartóbb tudsz lenni. Ha valamit viszont nem szeretsz igazán, az ki fog jönni, mint szög a zsákból.

Sosem fogsz igazán nagy sikereket elérni, nem fogod jól érezni magad benne. Sótlan leszel és le fog jönni rólad, hogy hidegen hagy az ügyfél.
 


 

Ha ismersz már annyira, akkor tudod, hogy

elég makacs természetű vagyok.


 

De pozitív értelemben véve. Már, ha ennek a szónak van kicsit pozitívabb vetülete. Ezért még csak esélyét sem adtam annak, hogy emiatt kiégjek.
Egyszerűen nem engedhettem meg, hogy a képességeimet ne kamatoztathassam 100 %-osan. Nem csupán 70 %-on, az nekem nem elég. (Látom, hogy nézel nagy szemekkel; nyugi antimaximalista, azaz "gyógyult maximalista vagyok". Nem a maximalizmusról beszélek. )
 

 

„Fruzsi túl ilyen, túl olyan….”
„Bírunk, de az okoskodásodtól a falra mászunk. „


 

Törekedj a kiválóságra. Ezt mindig komolyan vettem.
Habár „gyógyult maximalista vagyok”, szeretem, ha a munkámnak valóban haszna van.

Azaz, nem fontos, hogy minden tökéletes legyen, mert akkor soha semmit nem fogsz tudni megcsinálni, előre jutni. De törekedni igenis kell rá.
 

Ezért ma is őszintén megmondom a véleményem, ha egy-egy ügyfélkérés/módosítási kérelem nem az előnyére lesz az illetőnek. Nem érdekel, hogy lerendezhetném az ügyet, hadd fizessen és menjen Isten hírével.

Ez nekem sosem volt elég.
Azonban még nem sejtettem, hogy ebből a makacsságból még valami új fog születni.


Éreztél már ilyet?

Amikor rágondoltál, akkor megmagyarázhatatlan örömlöket öntött el. Úgy érezted, hogy ezt egész életedben tudnád csinálni. Szinte annyira felvillanyoz.

 

 

Na ez volt az a pont, amikor sok volt a pohárban és 

biz’a lépnem kell.

 

 

Onnantól már cikáztak a gondolatok, fejben megvolt a honlapom terve (igen, mindent én terveztem és köszi Eastside Kft., hogy technikailag összeraktad). Megvolt, hogy kivel és hogyan fogom a vállalkozásindítással kapcsolatos pénzügyi és üzleti tervet átrágni.
 

Sőt, úgy hozta az élet, hogy egy pályázatot is sikerült elnyernem. Így a kezdeti pénznélküliség is megoldódott.

 


 

Hiszem, hogy mindenkiben vannak olyan képességek, amik miatt néha mások értetlenül csóválják a fejüket. És néha pont ez adja az erősségedet.


 

És a célcsoportod ezt fogja szeretni benned.

Egyeseket ki lehetne kergetni a „márka” szó hallatán, holott te is márkát építesz, ha vállalkozó vagy. Akkor is, ha nem akarod. Mert minden, ami „nálad a csomag része”, az hozzájárul a megítélésedhez.
 

Ha nem akarsz ilyen nagyon ’ámerikázós’, ’felvágós’ szavakkal dobálózni, akkor gondolj arra: az énmárkád az, amit rólad mondanak, amikor kimentél egy szobából.



Milyen nyomot hagysz a vevőidben?

Akkor van igazán esélyed, ha a vállalkozásod létezésére nemcsak a pénzcsinálást adod meg válaszként, hanem azt is, hogy tényleg kiállsz valamiért.

A te vállalkozásod miért áll ki? Mi az a „szent ügy”, amit a létezésével előre akar mozdítani?

Mitől vagy te szuperhős?

 

Én azért akartam dolgozni,

hogy végre elfelejtsd a konkurensed másolását, az árakkal való kooperálást, és vállalkozásod révén értelmes és másoknak is fontos nyomot hagyj magad után. Mindezt úgy, hogy nem csak te tudsz róla, de ez másoknak is egyértelemű lesz.

 

Mert az eredményes kommunikációdnak hála nem vérszegényen, hanem az vevőd szemszögéből véve tálalod ezt neki. Hogy végre észrevegyen. Mert ott vagy az orra előtt, de a kommunikációs homálytól, ami körbevesz téged, nem látja az értékeidet.
 

Köszi Mészáros Róbert (BrandBirds tulajdonosa, brandszakértő), hogy folyamatosan azt sulykolod a fejekbe, hogy a kisvállalkozások is komoly piaci szereplőkké válhatnak.

De ez a márkaépítésbe fektetett energia nélkül nem fog menni.

 

Szóval az a bizonyos „Azta-ügyfélélmény”.
Tudod, hogy mennyi vállalkozásnak jelent ez még mindig „káromkodást”?
 

Pedig, ha tudnák, hogy alapvetően ez nem pénzkérdés. Mert te nem vagy gigacég.
A különleges apróságok (karácsonyi köszöntők, ajánlatkiadási folyamatok, ügyfélszolgálati apróságok, gesztusok) csak hozzáállás és döntés kérdése.

 



 

Olyan vállalkozást álmodtam meg, amelyben szívesen lennék a „túloldalon”: azaz ügyfél

 

Mi nem akartam lenni?

A Kreatív Karakterrel van lehetőségem először arra, hogy mindenféle külső „beleegyezés kérése”, „győzzem meg valahogy a főnököt” (aki láthatóan annyira nem lelkesedik a szakmáért, inkább csak ebből él) szabályok nélkül a valódi ötleteket tudjak lerakni. Egyedi stílusban.
 

Ha kiküldök egy feladatot, akkor nem kell magyaráznom a főnökömnek, miért várom azt be az ügyféltől. Hogy megértessem a főnökkel, hogy igenis szükséges ahhoz, hogy elvégezzem a feladatom. (Ennek ellenére szerencsére jó élményeim is vannak, és ezt sem felejtem el soha.)

 

Mert ma már, ha az ügyfél nem együttműködő, akkor az ügyfél már nem lesz az ügyfelem.

 

Hiszek a partnerségben. De óriási öröm, hogy jófej ügyfeleim vannak, akiknek ez teljesen természetes. Mert értik miért fontos. Veszem a fáradtságot, hogy elmagyarázzam.

Ők hozzák a bárkát, én hozom az állatokat.

 


2017 októbere. Végre elkészült. Fruzsi meg majdnem kikészült. :)

 

 

Nem akartam az ügyfeleket hülyére venni

Aki ne is akarja tudni, mit vesz meg. Csak fizessen.
A mindegy, hogy jó-e neki, tényleg ez kell-e neki, csak adjunk el valamit. Mindezt úgy, hogy a vásárlási folyamat legelején van. Azaz még nem jutott el oda, hogy érezze, tudja a szükségességet.
 

Éretlen almából pedig később csak gondok lesznek.

Egy B2B piacon, ahol ált. nem 15 perc egy lead nurturing (jövök már, magyarázom: A lead nurturing egy folyamat. Amikor a potenciális érdeklődőt kommunikációs csatornákon keresztül látod el. Mivel? Olyan tartalommal, ami érdekli őt. Ami segíti a vásárlói döntés meghozatalában.)
 

A lépcsőzetes kialakításról pedig hallani se akarunk. Rögtön a végeredményre gyúrunk.

Vagy magunk edukálására, önképzésére már nem fordítunk időt, mert az minek.
Tudtam, hogy mindezt nem akarom.

 

 

Alkalmazottként csak így emlegettek: „a kreatívos a cégnél”

 

Nem csupán a tartalomkészítés, hanem az általam készített kreatív grafikák miatt is (esett meg már velem prospektustervezés luxuspartmannak, vagy egy feladat reklámanyag elkészítésére egy tréningről, aminek felületén Shobert Norbi virítson telibe).

Grafikáimba olyan megoldásokat igyekeztem alkalmazni, amik nem a megszokott sablonok. A miért így készül a grafikád kérdésre a választ itt találod>>>


 

Ezért a grafikusoknak - akikkel olykor együtt dolgoztunk - az agyára mentem.

 

Az évek során nehezen jöttem ki a grafikusokkal, miért?

Állok a végeredmény felett felvont szemöldökkel. Abban a hitben ringattam magam, hogy jó lesz a végeredmény (mégiscsak grafikus szaki készíti el a cégünknek), majd amikor ránézek a produktumra fejbekólint a valóság.

Sóhajtok és keresem azt, ami csípi a csőröm, de úgy nagyon. Mire leesik:
Hiányzik belőle az üzenet. A marketingszemlélet.

 

(Imádok a városban járkálva plakátokat nézegetni és kitalálni, vajon melyik reklámügynökség készítette és mi volt a céljuk, átjött-e az…)
 

A vizualitás fontossága számomra roppant fontos. Mert mindig is rajongtam ezért a kommunikációs eszközért.
Mert megragadja, és "ellopja a figyelmet", beleég a memóriába, érzelmeket vált ki. És mindegy, hogy magyar vagy kínai az anyanyelved, ezt mindenki érti.
A grafika, a kép, a vizualitás erre képes.


Egy komplex üzenet is sokkal gyorsabban és eredményesebben adható át.
Azonosulhatsz egy márkával. Mert folyton vizuális kapaszkodókat keresünk.
 

Nagyon sokszor csodálatosan szép és harmonikus végeredmény születik meg egy-egy grafikus keze munkája révén, csak épp hiányzik belőle a lényeg.
 

 

Nem mond el semmit.
Nem üzen, nem kommunikál…

CSAK SZÉP. És esztétikus.

 


Vagy ragaszkodik a grafikus a kőbe vésett szabályokhoz.

Mielőtt bármelyik grafikus is embereket bérelne fel most, hogy felnivel csapjanak agyon, hadd mondjam el: nem az ő hibájuk.
 

Azt vallom, hogy egy jó címsorral, alcímmel, vagy lead résszel netán rövid felvezetővel párosult ötletes grafika jobban tud ütni, mint egy stockfotóval ellátott valami.

És mivel magam írom meg a cikkeket; tudom, mit írok, mit üzenek és verek a fejekbe.
Így azt is tudom, honnan akarom megfogni a vizuális üzenetet.


 

Ezeket fogom nálad keresni egy grafikai munkánál

A brand helyzete a versenytársakhoz képest. A legfőbb erőssége, és az USP-je (ami megkülönböztethetővé teszi a piacon). A brand személyisége, múltja és jelenje.  Milyen marketingcélokat akarsz elérni. Ki a célcsoport és mit kell róla tudnom.

Mi legyen az üzenet?

Hogyan gondolkozzanak róla a reklám hatására? Bármilyen infó, ami segítheti a kreatív munkát. Hová készül, méretek és arculati elemek.
 

Én nem csupán egy grafikát készítek neked, hanem segítek wow-hatást kiváltani a célcsoportodból. Mindezt úgy, hogy ne csak megakadjon rajta a szem. De egy üzenettel is távozzon a befogadó fél.

 

Tudod háromféle ember létezik.

 

Aki minden kreatívos munkát mással végeztet el. Azzal, aki épp olcsóbban nyújtja neki az adott munkát.

Akinek minden mindegy, csak olcsó legyen. Így esélyt sem ad egy igényesebb, ötletesebb munkára. Soha.

És az, aki tisztában van a vizuális megjelenés fontosságával.
 

Aki tudja, hogy egy kreatívnak nem csupán „szépnek kell lennie”, de üzenetet is kell közvetítenie. Erősítenie kell esetleg a szövegkörnyezet üzenetét.
Vajon miért buktató az első két megközelítés és a legolcsóbbra való utazás?
 

Mert többről van itt szó, mint CMYK és RGB-be menjen-e és milyen kifutóval vagy melyik fonttal kéred az adott munkát. Így ne kérj árajánlatot kreatív munkára >>>



 

Rémlik a Dr. House féle fotóm?


Nos, ezzel az egy képpel erősebben tudom kommunikálni azt, hogy milyen jellemzők vannak jelen a közös munkánkban.
Hiszen Dr. House-ról -ha nem is ismeri mindenki alaposan- mégis ugyanaz a kép ugrik be: Arrogáns, szívtelen, néha pocsék modorral megáldva. Cinizmus, sőt tiszta bunkóság jellemzi személyiségét.

 

 

Ahhoz, hogy érezd a gyomrodban a vele kapcsolatos érzelmeket, elég mindösszesen egyetlen pillanat. Amikor ránézel.
Én ennek az ellentétét szeretném neked megadni, és ezzel a grafikával -amolyan metafora, hasonlatként-egy elcsépelt, elkoptatott jelzőt, kifejezést váltok ki.

Egy másik, ismertebb dologgal hozom neked összefüggésbe azt, amit üzenni akarok neked.

Emlékezetesebb.


 

 

És amit most írni fogok, azon vagy meghökkensz és megutálsz,…vagy még jobban megszeretsz.

DE ÉN EZT NEM GRAFIKUSKÉNT TANULTAM.

 

 

Az egész egy főnöki utasítással kezdődött egy Export-Import cégnél (ma ők szállítanak a Lidl, Auchan, CBA, és több száz hazai és külföldi viszonteladónak is konyhai termékeket):

 

...mivel én vagyok a webes, én írom a termékleírásokat, hírleveleket, ugye holnaptól a vizuális részt is megoldom?

Szólj az exportosnak, holnaptól te segítesz be a csomagolástervezésbe is. Jah és küldj már át egy jó termékfotót is a CBA-nak, mert délre várja.

 

Zárójelben jegyzem meg, életem egyik legnehezebb, de legizgalmasabb és legkalandosabb szakasza volt ennél a cégnél. És beteg humor ide vagy oda, mégis jó érzéssel gondolok vissza rá.
 

Tényleg. Ha épp nem felejtem el, még karácsonyi üdvözlő is megy a volt főnökömnek.
 

Mert sokat tanultam kitartásban, tanulási hajlandóságban és abban is, hogy kiálljak önmagamért. Minden szakasza a múltbeli munkámnak fontos részét képezte annak, hogy ma olyan legyek, amilyen vagyok.

 

Szóval ott álltam egy feladattal.

Na bumm.

Fruzsi, aki amúgy imádja a kreatív dolgokat (hajdan Képzőművészetibe is jártam) megkapja a feladatot:


 

Tudás nulla.

Kapacitás nulla.

Khm önbizalom kicsivel több mint nulla.


 

De van több száz viszonteladó és feliratkozó.
Több tízezer termék.
És elvárás a Tchibo szintű hírlevelekre.


 

Így nekiálltam akkoriban, videók és egyéb csatornákon keresztül megismerni a Photoshopot. És folyton tanulni.

És a mai napig folyton képzem magam. A tanulás az alapelem a munkám során.
Néhány továbbképzés is még a listámon van, amire már most perzselő vággyal állok hozzá.


 

Az Önéletrajzomban a sztori így szerepelt anno (ezen Baráth András nagyot nevetett, amikor egyszer leültem vele…de önéletrajz-szakértőként ha neki tetszett, akkor csak nem lehet rossz):

 

Tanulj lurkó tanulj mentalitás

Így esett meg velem, hogy munkám részét képezte a grafikai tervezés és a csomagolástervezés egy része; egy olyan cégnél, ahol a munkám kezdetén még a Photoshop ikonját sem ismertem fel.

 

Kellő dacossággal és makacssággal hozzáállva, ma már elmondhatom; néha besétálva az Auchanbe és egy nagy ívet véve a konyhai cuccok felé büszkén veszem le a polcról azt a terméket, aminek csomagolástervezésében én is részt vettem.

 

És eszembe juttatja, hogy soha semmi nem lehetetlen.
Nem számít a meglévő tudás…csak az számít mit akarsz elérni.

És vajon elég bátor vagy-e bevállalós lenni.

 

Ahhoz, hogy beleégjünk a emberek emlékezetébe, néha ki kell jönni a „biztonsági zónás” kivitelezésekből.
Azóta is képzem magam és újabb dolgokat tanulok meg ezen a területen is.
Mert a szövegírás mellett ezt is imádom csinálni.

 


BrandBirds Klubtalálkozó és a Sales Akadémia Ügyféltípus-tréningje. Sose unatkozom. :)

 


Szóval majd kicsattanó tettvággyal álltam neki a Kreatív Karakternek.

Nyár volt, és egy pályázati anyag megírása, valamint a honlapom tervezése során limonádéval ültem a gép előtt és gyűjtöttem az anyagokat, terveztem, írtam és csak írtam, írtam és írtam.
 



Közvetlenül a vállalkozásom elindulása előtt. Egy pályázaton dolgoztam, amit el is nyertem. Esti kikapcs.


 

Elindulásom után néhány nappal barátaimmal és néhány vállalkozó-ismerősömmel is megosztottam a hírt e-mailen.
 

Tárgy: Bennfentes infó - Neked szólok először

Hello Mindenki,

Gyors leszek.
Vállalkozó lettem. Elnyertem egy pályázatot is.
És hamarosan egy Nagy Bejelentésem lesz: amivel te jársz vele jól, nem én.


Tudtad, hogy a hanggal kezdődött minden?
Csodás napra ébredtem 2017. 08.14.-én. Nem csak azért különleges, mert egy csodás nyári nap, hanem azért is, mert ezen a napon valami más is megszületett. A vállalkozásom.


Hol is kezdjem? Minden a hanggal kezdődött…
már egy ideje motoszkált bennem.

Az, hogy a vállalkozás mellett döntsek.

Hiszen az eddigi munkáim során az ügyfelek egyetlen dologhoz ragaszkodtak gyakorta: az ÉN munkámhoz és személyemhez.

A stílusomhoz, az ötleteimhez és a konyhanyelven megfogalmazott segítségeimhez. Ha továbbra is az „állások” mellett döntök, most nem segíthetnék neked.


Másnap arra ébredtem, hogy IGEN! Megcsinálom!  
Miért is ne?
És tudod miért? Mert éreztem, hogy a hangnak igaza van.

„Elindultam.” Ezt az örömhírt pedig most veled ünneplem meg. Ez azt jelenti, hogy néhány napon belül meglepi vár majd téged.

(…)

 


Igyekszem már egy ajánlatadást is igen komolyan venni és igényes anyagot kiadni a kezemből.





Munkám során pedig magam osztani be az időmet. 100 %-osan. Munkám közben, ha úgy érzem hatásos, akkor
 

             tartok egy rövid inkubálási időszakot.

 

 

Ilyenkor kimegyek a levegőre, és egy séta során gondolom át a projekted részleteit.
Mire visszaülök a géphez, már tudom is, hogyan álljak neki.

 



Inkubálási idő: az ötletek beszökése és a kreatívvulkán kitörése közötti idő. Sokszor a levegőn.


 

A levegőzés már alkalmazottként is javított a munkahelyi teljesítményemen

Nem olvastad félre.

Életedben megtalálható technológiák „célja”, hogy folyamatosan leterhelje a figyelmedet. A folyamatos információbombázás pedig mentális fáradtsághoz és kiégéshez vezethet.
 

Ezért időnként a figyelmet helyreállító időszakokra lehet szükséged, így maximálisan teljesíthetsz.

Ehhez azonban – tudományos tény - hogy a város zajtól távoli, természetközeli helyre van szükség.


 

Tudományosan bizonyított: a természetközelség stresszoldó hatással bír

Néha úgy érezheted; égető szükséged van arra, hogy túlhajszolt agyad megnyugvást találjon valahol. Ez pedig a zöldben lehetséges.
Kutatások is alátámasztják, hogy már egy zöld park, egy kert nyugalma is gyógyhatással lehet stresszes és zaklatott állapotunkra.
 

Rengeteg egészségügyi probléma fakad abból, hogy életünk nagy részét zárt térben töltjük. A természet azonban testünk és agyunk működésére is pozitív hatással van.
 

(David Strayer, az Utah Egyetem kutatója és kollégái is ezt a kérdést járják körül idegtudományi és a pszichológiai alapokon.)

Erre jutottak:

 

A természetközelség javítja a problémamegoldó képességet, ezért alkalmazom én is a munkámban

  • A természetben kitisztulhat az elmém, és mély hatást gyakorolhat az agyra.
  • Csökkenhet a szorongás, a stressz.
     
  • És a figyelemre, kapacitásra, kreativitásra is pozitív hatással van.  

     

A természet közelsége megnyugtat minket. Engem is.

Egy 2015 tanulmány azt is kimutatta, hogy egy 50 perces séta egy természeti környezetben javítja a rövidtávú memóriát, pozitív hatással van a kognitív képességekre, és oldja a stresszt.

 

Erre van szükséged neked is? Ha kreatív munkát végzel, egészen biztosan.

 

 

Nem kell nyomulnom, mert mások keresnek meg engem

 

Habár néhány ütős bemutatkozóanyagot magam is elküldtem cégeknek és néha meg is keresek e-mailen, postai Dm-mel cégeket; néhány hónappal az indulásom után, ahogy a blogrovatom is kezdett olvasott lenni, már mások keresnek meg engem.

 

Óriási lehetőség számomra, hogy gyakorta kapok ajánlatkérést, vagy nagyobb cégektől akár közös együttműködésre (alvállalkozóként) megkereséseket.

És csupa olyan embert ismerhetek meg, akik hatással vannak rám. A sorok mögött köszönöm Szombati Orsinak (Sales Akadémia) is az inspiráló szavait, a lehetőségeket.
 

 


 

A munkám során szuper embereket ismerek meg.
(Bártfai Balázs, a Tartalommarketing a gyakorlatban c. könyv szerzője)


 

Azt vallom, hogy mozogj a szakmai csoportokban a közösségi médiában is, járj konferenciákra a szakmáddal kapcsolatban is.
Mert egy pezsgő vállalkozói élet hozza majd meg neked is a lehetőségeket. Így esett meg velem is, hogy megismertem Bártfai Balázst, a Tartalommarketing a gyakorlatban c. könyv szerzőjét. Akivel  egy szuper projekten dolgozunk együtt. Ezeket mindig kihívásként, de izgalmas kalandként élem meg. És köszi Balázs a lehetőséget, a bizalmat. És az írásaim pozitív visszacsatolásait.
 

Szóval megkaptam azt, amit máshol sosem. Mindeközben minden egyes múltbeli tapasztalat, szituáció, ami mellbe vágott; tanított és kellett ahhoz, hogy most itt legyek.

És segítsek neked. "Csak nyomd meg a 104-es gombot", ha kell ....és a segítség érkezik intravénásan.
Ma azt nézem, hogy mit akarok elérni, ehhez mire van szükségem és mire nincs a múltból. És mit szükséges megteremtenem a jövőben. Az izgalmas infókkal pedig e cikket is frissítem majd.


Szeretek az ügyfeleimmel néha személyesen is találkozni, kávézni, humoros értekezéseket és néha konstruktív "vitákat folytatni", e-mailen (a humor jön alapból, töménytelen mennyiségben). Együtt gondolkodni.

Erős kötődést, kapcsot igyekszem velük kialakítani (van, aki "drága Fruzsink-nak" hív).
 



Dr. Prezivel, azaz Dr. Németh Zolival épp a Vintage Gardenben agyalunk a szakmai blogjáról.


 

Izgalmas, nehéz és tanulással kikövezett út ez, de ha nem kényszervállalkozó vagy, akkor neked is sikerülni fog.


Ha az vagy, akkor viszont sokat fogsz izzadni.

Nem kérlek közvetlenül arra, hogy te is kezdj el értékeket adni, minden csatornán. Ez a te döntésed.
De én ennek köszönhetem azt, hogy az emberek keresnek, rám írnak, "kinéznek maguknak", és azt is, hogy újra és újra rendelnek az ügyfelek.
 

Az edukáció segít abban is, hogy visszatérő vásárlóid, vagy állandó ügyfeleid legyenek.
És egy dolog van, amitől mindennél jobban menekülök fejvesztve: az átlagosság.


Tedd így te is. Mert a te sztoridat te írod meg.



Barátsággal:

Fruzsi
Ne csak tudjanak rólad, de emlékezzenek is rád.

 


Tetszett a cikk? Akkor ne maradj le a többiről se.

Nincs más dolgod, mint kérni a „kreatívmorzsákat”. Találkozzunk csütörtök, a reggeli kávénál, az e-mail-fiókodban. A felkerült cikkeket küldöm neked, íziben, frissen. Ráadásul még számos hasznos ötlettel, mankóval, „jó tudni dolgokkal” leszel gazdagabb a kommunikációdat illetően. Kattints ide és alul töltsd ki a mezőket: Kérem a kreatívmorzsákat





 

 

Vissza