Mi kell ahhoz, hogy jó marketingszöveg-író legyen valakiből?

Hadd tegyek fel egy egyszerű kérdést: mit éreztél abban a pillanatban, amikor megtudtad, hogy kedvel téged?
 

Ohh, bárki lehet, aki fontos a számodra.
 

Pillangók a gyomrodban, jó érző bizsergető érzés és kipirult arc. Eltaláltam?
 

Szánk széle ilyenkor mosolyra állva és máris nőtt vagy 2 métert az illető a szemünkben.

 

Ő szeret minket, kedvel, megért, csodál, neadjisten még felnéz ránk.

Ennek egyszerű oka van.

Viszonosság elve és az értékítéletünk alakulása

Nyitottabbak vagyunk azon emberek felé, akikről azt feltételezzük, hogy megértenek minket.
 

Ezt élőben a a mikromozgásokból, rezdülésekből, apró, nem tudatosuló nonverbális jelzésekből is leszűrhetjük – amely energizálni fog minket.
 

Ezért a viszonosság elve alapján automatikusan az illető is emelkedik majd a szemünkben.

Az illetőről alkotott értékítéletünk akár egészen más irányzékba állhat be, mint azelőtt.

(Ezt egyik kedvenc ügyfelemtől, T. Bieniek Ildikótól tanultam, aki kommunikáció tréner, nonverbális kommunikációs specialista). Fotó: T.Bieniek Ildikó

Ez alapján felteszem a beugratós kérdést

Mi kell ahhoz, hogy jó marketingszöveg-író legyen valakiből?
 

Ha a magyartanárunknak adnánk mikrofont a válaszadásra, bizonyára a helyesírás pontos és precíz ismeretét, a jó fogalmazási képességet emelné ki.
 

Egy sales-es pedig az értékesítési vénát.
 

Ettől nem fog kiakadni a népszerűségi mutatóm nekem se, de szerény személyem szerint, habár a fentiek közül egyik sem vállrángatásra okot adó érv, hiszem, hogy van egy olyan hozzávaló, ami nélkül nem létezik sikeres, hatékony, és eredményes (marketing)szövegírás.

Ez

• az empátia
• és a tanulási képesség megléte.

Az, hogy bele tudd helyezni magad a célszemély helyébe, megtaláld a közös pontot, bárki is ül a monitor előtt vagy bíbelődik a hüvelykujjával a metrón ülve.

A hatékony értékesítés alapja

A hatékony értékesítés alapja (ami nélkül a vállalkozásod sem létezik), hogy nemcsak megérted az ügyfeleidet, hanem ezt meg is tudod mutatni nekik a kommunikációdban.
 

Úgy szólsz hozzájuk, mintha önmagukkal beszélgetnének.  A motorja pedig, hogy egyre jobban és jobban akarod érteni (és meg is érted) a vevőid (vásárlási) döntéseit.
 

A célszemélyek, ideális vevők megismeréséhez pedig olyan hozzávalókat is célszerű figyelembe venni, mint

• az eladási útvonalak,
• pszichológiai ismeretek,
• emberi motivációk,
• és alapösztönök ismerete.

Milyen erők formálják a vásárlási döntéseiket? Te mennyire ismered a döntési mechanizmusaikat?

NE FELEDD: Ha megérted hogyan hoznak az emberek vásárlási döntéseket, akkor könnyebben tervezed meg a vásárlási helyzeteket.
 

A világ összes helyesírási, szövegfogalmazási hipperkészsége sem menti meg a tartalmadat akkor, ha az olvasód nem érzi azt, hogy érted és megérted őt és „nem vagy Svájc”, azaz az ő oldalán állsz.

Ha eddig kitartottál az olvasásban, íme néhány példa

Mitől tudsz „empatikusabb lenni” egy szövegben?

1. Megérted, átérzed az alap élethelyzetet (például egy vágyat, egy problémát), ehhez (akár) rengeteget kutatsz a neten (fórumok, kommentek, visszajelzések, személyes beszélgetések).
   
    
2. Átvizsgálod a szituhoz kapcsolódó kommunikációt (figyelsz a testbeszédére, szóhasználatára, kommunikációs szokására.) És te is hasonulsz hozzá.
   
    
3. A jelekből levonod a következtetést, hogy mit érezhet, gondolhat, mi motiválja, és milyen érzelmeket él meg.
   
    
4. …és azt befordítod a kommunikációdba (pl. „…ha te lelkes és elhivatott támogatója vagy a….akkor ez érdekelni fog”; „tudom, halál frusztráló…ezért elárulom a megoldást”)

Az empátiaszerzés kapcsán azonban vigyázz a reaktancia elvével.

Reaktancia — minél több az érved, annál inkább nem hisznek neked?

Talán megesett már veled is, hogy minél több érvet hoztál fel valami mellett, annál kevésbé voltál meggyőző!
 

Először frusztráló, majd idegesítő, de mi lehet az oka?

Beszéljünk egy kicsit a reaktanciáról is.
 

Valamint a befolyásolásról.

Ok. Látom. Meg vagy róla győződve, hogy téged nem lehet befolyásolni.
 

Talán arról is, ha a vásárlónak mindent elmondasz, akkor indulsz a legnagyobb eséllyel a vásárlás realizálásában.
 

Te mindent leírsz. Elmondasz.

Ismétlem mindent.

De mi a fenti gondolatmenettel a gond?

Mindenkit lehet befolyásolni. 
 

A „nálam ezek a technikák nem működnek” és te kivétel vagy lényegében az önbecsapás öregecske gúnyája, amit ideje lenne levedleni.
 

A sérthetetlenség illúziója ül a vállunkon, becsapva minket, mert valójában attól rettegünk, ha befolyásolnak minket, akkor elveszítjük a kontrollt. Tehát nem mi hozzuk meg a döntéseinket.
 

Ezért kapunk már magától a témától is komplex görcsrohamot.

Az agy pörög, szelektálja az információkat, ökölszabályok alapján hoz döntést

Mivel minden befolyásol bennünket a környezetünkben, nem tudod a másik döntését nem befolyásolni — és te sem tudod elkerülni, hogy ne befolyásoljanak —, sőt gyakran ez tudattalanul történik meg.

▶︎Befolyásol a másik testbeszéde.
 

▶︎Befolyásol a másik kommunikációja, véleménye.
 

▶︎Befolyásol egy információ és annak hiánya.

Soroljam még?

Milyen előzetes benyomások, infók értek az adott témában/termékkel/személlyel kapcsolatban; „mások mit csináltak?”, “én mit csináltam legutóbb ilyenkor” (következetesség elve)?
 

Tehát milyen kognitív keretben létezik valami, vagy valaki már eleve te benned is (negatív vagy pozitív).
 

Ha pedig nem tudod elkerülni, hogy ne befolyásolj másokat, miért ne tennéd az adott célnak legmegfelelőbb módszerrel?

Etikusan használva.
 

Ezt kihasználni kell, és nem a szőnyeg alá söpörni.

De hogyan befolyásoljunk és hozzunk fel érveket a „tukmálás” faktor nélkül a termékünk mellett?

TIPP: 3 érv az optimális

Modern kutatásokban igazolták, hogy az emberi agy működésében felfedezhető egy jelenség.

Amikor döntést hozunk, az eközben zajló kognitív folyamat glükózt von el a szervezetünktől.
 

A glukózégetés során az agyunk egyre inkább vészjeleket kezd el küldeni nekünk, hogy „hello, vészesen fogy az akksi”. Tehát baromi gyorsan hagyd abba azt, amit csinálsz.

Az agyunk nem akarja, hogy sokat gondolkodjunk.
 

Egyszerűen melós neki.
 

Az agyunk ezért szereti egyszerűsíti a döntéseinket.
 

Ilyen egyszerűsítés — amelyet modern kutatások is igazoltak —, miszerint három érvig nő a szimpátiaindexünk az infóforrás irányába, a negyediknél stagnálni kezd, majd az ötödiknél drasztikusan csökken, a hatodik érvnél pedig az a része aktivizálódik az agyunknak, mint amit az undor esetében is aktivizálunk.
 

Tehát minél jobban meg akarnak győzni minket, annál jobban ellenállunk. És kezdünk kihátrálni a figyelem és szimpátia arénájából.

Ilyenkor egy tudat alatti folyamat zajlódik le bennünk.

Konklúzió

Próbáld meg megtalálni azt a 3 top érvet a terméked kapcsán, amely a leginkább (fő)érv és kommunikáld azt. Ne feledd! Nem tudunk nem kommunikálni és nem hatást gyakorolni.

Utóirat

Ha érdekel a meggyőzéstechnika a gyakorlat szempontjából, Dr. Újszászi Bogár László tudását szívből ajánlom.
 

Ő Magyarország egyik legismertebb meggyőzési és befolyásolási szakértője – emellett nyelvész, kommunikációs szakember. A doktori disszertációját az üzleti retorikában használatos meggyőzési és befolyásolási technikáról írta. A Corvinus Egyetemen retorikát, az ELTE-n meggyőzéstechnikát tanít.
 

Ha csak egy kis ebédszünetnyi önképzést tartanál a témában, akkor egy jó kávé mellé ideális olvasnivaló a blogrovatom.

Itt találod.

Tetszett a cikk? Akkor ne maradj le a többiről se.

Nincs más dolgod, mint kérni a „kreatívmorzsákat”. Találkozzunk csütörtök, a reggeli kávénál, az e-mail-fiókodban. A felkerült cikkeket küldöm neked, íziben, frissen. Ráadásul még számos hasznos ötlettel, mankóval, „jó tudni dolgokkal” leszel gazdagabb a kommunikációdat illetően. Kattints ide és alul töltsd ki a mezőket: Kérem a kreatívmorzsákat