[INSPIRATÍV PÉLDA] Egy magyar iskola diákjai építenek márkát és tarolnak a történetmeséléssel?
A száraz szakmai szövegek ideje lejárt. Ahogy ma már egy 18-19 évesekből álló osztály is rájött arra, hogy a száraz és tényszerű kommunikáció már egy szalagavatón sem jön be, ideje lenne neked is ébredned. De ha már itt vagy, azt is megmutatják neked, hogy diákként is lehet márkát építeni. Hogyan kellene ma kommunikálnod, hogy eredményesebb legyen az?
Az emberek nagyobb része vizuális lény. Hallod kedves Watson?
Sherlock Holmes mondta Watsonnak: „Nézed, nézed, de nem látod….”
Ez azt jelenti, hogy van, ami még a szavaknál is hatásosabb. Hiába a te leginkább karót nyelt üzleti célod, ha ahhoz néha a lehető legkifejezőbb kommunikáció nem feltétlen mindig csupán csak a szöveg lesz a számodra.
Már az is óriási előrelépés, ha szöveg helyett érzelmekkel telített szövegeket írsz, amik tények helyett érzéseket adnak az olvasónak. Olyanokat, amit átélhetnek. Majd abból új élményeket szerezhetnek.
Ha azt gondolod, ez könnyű; akkor hadd mondjam, szakértőként a legnagyobb eséllyel te sem így kommunikálsz, mert egyszerűbb tényekben kifejezni önmagad.
(A különböző híres-neves mobilmárkák sem azt kommunikálják igazából, hogy az adat így meg úgy áramlik, van hálózat, csatlakozás és technika. Hanem azt, hogy a technológiákkal összekötött életed hogyan javít az életminőségeden.)
Számos érzékszervünk jelenhet meg a kommunikációban, képzeletekben.
Ha ezeket hallod, szaglod, látod magad előtt; akkor szinte ott vagy az eseményen. Átéled a pillanatot.
Vizuális emberek esetében a látással szerzett információk lesznek a favoritok. Ők azok, akik előtt szinte megjelenik filmként az esemény, és emlékeznek minden egyes vizuális részletére.
Sőt, az agy “ismert” nyelvi régiói, a Borca-terület (agy motoros beszédközpontja) illetve a Wernicke-terület (hallott beszéd értelmezése a feladata) aktivizálódik az akár metaforikus szavak hallatán is. Erről olvashatsz bővebben a New York Times cikkében is itt.
„Apróságok”, amik megadják neked az atombombákat az információ- és üzenetátadás küldetésedben, az íráson kívül ?
Van, ami ellopja a figyelmet és heves érzelmeket hoz létre, és szinte beléd ég. Ráadásul mindegy, hogy kínai vagy magyar a származásod.
Ezek a képi eszközök: fotók, grafikák, illusztrációk, videók.
Fotó: Cinema Moziklub
Gondolj a gyerekkorod képregényeire, a mozifilm-előzetesekre. Ezekből szinte egy mp alatt megjegyzel komplett üzeneteket. Vagy egy pillanat alatt elköteleződsz egy ügy mellett.
Mindez rettentő egyszerű, te mégis túlkomplikálod.
Filmelőzetesek, amik előtt dermedve ülsz és a memóriádba égnek - de miért is?
A legjobb filmelőzetesek nem egy kivonatként születnek meg az adott filmről.
- Gondolj csak bele a cikked címére; a magyartanárodat elfelejtve itt sem címet adsz a kreálmányodnak. Miről szól, miről szól… ez lesz az összefoglaló-címe? Nem.
- De az általam írt blogcikkek mellé készült kreatív grafikáknál is egy üzenetet, kíváncsiságra hajazó részletet emelek ki. Ha rápillantasz az ötletes grafikára és elolvasod hozzá a cikk címét; olyan összképet kapsz, amihez pozitív élmény társul. A wow-élmény miatt pedig tudat alatt azt hozod le végkövetkeztetésnek: hogy el kell olvasni a cikket.
Filmelőzeteseknél ugyanezt a hatást a bevágott filmrészletek, és a jól megválasztott zene éri el.
A blogcikkekhez társult grafikáim is azért készülnek, hogy felhívják az adott cikkre az olvasók figyelmét, és hogy kedvet hozzanak annak elolvasására. Akár csak filmeknél a filmelőzetesek.
Az előzetesként funkcionáló grafika célja a cikkeknél is, hogy növelje az olvasók számát. Ez egy marketingeszköz.
Micsoda???? Képekkel, grafikákkal közölni a közlendőt? De hát én igazi szaki vagyok.
Oké, akkor megkérlek valamire.
Egy kicsit csöppenj vissza a gimis éveid idejére, épp belépsz a tanterem ajtaján, amikor…
Megcsap a hűvös terem szele, épp olyan érzés, mint manapság a kórházak folyósóin ülni.
Érzed a szellőt az arcodon, amikor fülsértő módon zavarni kezd a padtársad zaja, ahogy ide-oda csapkodva idegesen próbál előkészülni az órára. Ekkor tisztán hallod egy cipő kopogását, ahogy a biosztanárod belép az ajtón.
A zaj szinte megszűnik, mintha elvágták volna.
Mindenki vigyázva áll, mint az Elit alakulat c. filmben. A neonvillany olykor kihagy, ezért a félhomályban szinte elvakít az aprócska fénysugár, amikor épp előveszed a bioszkönyvet az agyonrajzolt lapjaival.
A tanár pedig belekezd a tananyagba. Látod, ami előtted van?
Mert én igen. Ahelyett, hogy megbirkóznál a bonyolult szöveggel; a bekarikázásokat, aláhúzásokat, a benyílazott ábrákat, halmazokat és grafikákat figyeled.
Keresve a vizuális kapszkodókat igyekszel megérteni a tananyagot.
Gyanítom szakmád kitanulása során sem nélkülözted őket, mégis elvárod az olvasóidtól, hogy laikusan megértsék a szakmád rejtelmeit, részleteit a szövegdzsungeledben.
Tudtad?
Az írott szöveget is először képként dolgozza fel az agy. Sőt a befogadott impulzusok 90%-a képi formátumú.
Tehát képekkel és grafikákkal, különböző vizuális eszközökkel behúzhatod az olvasókat a szövegekbe. Fontos, hogy mit hangsúlyozol, emelsz ki és azok hogyan illeszkednek egymáshoz; annak érdekében, hogy felkeltsék az érdeklődésüket.
Minél kevesebbet mutatsz a cikked részletiből, annak „főhőséről”, amolyan elkerülendő szörnyéről (Egy gyakori probléma, ami….), annál jobb. Hiszen megmarad a misztikum.
Az olvasód fejében a kíváncsiságra hajazó képrészek miatt elkezdenek járni az agykerekek, és elkezd gondolkodni, hogy mi lehet az: miért gond, miért veszélyes.
Ha már gondolkodik rajta, akkor nagy eséllyel le is kattintja a cikket.
Hogy miképp használhatod fel ezt az elvet?
A cikked grafikai promójánál az legyen a legfontosabb feladatot, hogy „egy kis reklámot” generálj. Az olvasó kapja meg a szükséges impulzust, ami miatt meg akarja tudni a többi részletet is.
Nos, ezt egy unalmas stockfotóval nem nagyon fogod elérni.
Amikor rajtad kívül már a diákok is tudják egy suliban, hogy a szívhez a történeteken keresztül vezet az út.
Nem a száraz tényeken.
Biztos voltál már szalagavatón, ahol egyesek csodás beszédeket tartva sorolták a száraz tényeket.
- ilyen eredmények,
- ennyi diák,
- x év alatt x kirándulás és tanulmányi verseny
És máris úgy alszol el, mint Benton doki a 36 órás ügyelet után.
Egy magyar iskola felhasználva a történetmesélés eszközét, szakít az unalmas hagyományokon.
Most képzeld el, hogy a szalagavatón ülve egyszer csak elalszanak a fények. Hirtelen egy moziban találod magad, ahonnan már csak a popcorn és a cola hiányzik; és elindul a sztori.
A végzősök egy egyedi, klassz kisfilmben humorosan dolgozzák fel az elmúlt 4-5 évet, és adnak neked egy felejthetetlen összefoglalót. Ohh, ez nem egy összevágott film a telós videókból, amiket az osztálytársak csínyként stikában vettek fel.
Hanem egy profi kisfilm. Épp ilyet készít szinte minden évben a Bornemisza Péter Általános Iskola és Gimnázium is Budapesten.
Ülj be a moziba: Egy zseniális kisfilm egy osztályról - 5 év távlata filmen
Még Dr Prezit (aki amúgy ügyfelem) is megkérdeztem szakértőként a filmet illetően.
Ő az Előadók, Tehát vagyok könyv szerzője, emellett retorika klubbokat alapít országszerte; 15 éve prezentációs képzéseket tart nagyvállalatoknak, mint Bosch, Telekom, Tesco, Mcdonalds; sőt TEDx előadókat készít fel és még gyerektáborokat is tart retorikaképzés gyanánt.
„Csak” ennyit írt a filmet látva:
Profi. Milyen ügyesek ennyi évesen. Durva!
Óriási meló lehetett megcsinálni, de egy éltre szól!
Szóval, mivel Zolinak is tetszett, ezért gondoltam példának hozom. Mert szakmai szempontból is inspiráló.
Mi a titka a sztoriknak?
A sztorik közben az előadó és a hallgató azonos rezgéshullámra kerül. Ezért a hatásos történetek egyenesen a szívet célozzák. A jó sztorik engem mindig lenyűgöznek.
Ezzel az élménnyel egy szakmai cikkben de egy színes történetekkel megsózott prezentációdban is lenyűgözhetsz.
Ma nem elég, ha unalmas tanár vagy. Egy unalmas tanár csupán informatív előadó. Pedig simán lehetsz az, ha szakmai anyagaidban csak a száraz infókkal jössz az olvasónak.
Ha van egy jó történeted, akkor a vizualitás az eszközök támogatják a megértést és szórakoztatóbbá, hatásosabbá tehetik az előadásodat, kommunikációdat.
DE ez csak akkor igaz, ha van benne sztori, mert történet nélkül öncélú látványosság az eredmény.
A tények unalmasak.
Még a tanmesék, a példázatok is attól lesznek igazán ütősek, hogy a történetek révén ismerheted meg a főhőst valamint a „tanulságot”, az üzenetet, a konklúziót.
Habár rettentő egyszerű ezt írni: Cégünk 1992-ben alakult meg, a kezdeti nehézségek után rendkívül komoly fejlődésen mentünk át, megteremtettük a megfelelő logisztikai hátteret….
Oké, de miken ..és hogyan?
Ehelyett miért nem vonod be az olvasókat a részletekbe, a drámákba; a fejlődés állomásaiba?
A te sztoridra, a te történetedre emlékezni fognak! A történethez fogják kötni a cégedet, a szolgáltatásodat.
Sokkal nagyobb eséllyel fogják értékelni is a termékeidet, mert ismerik a történet hátterét. A kiváltott érzelmeket is veled kapcsolják majd össze.
Ezért vedd elő a történeteket, magyarázatokat, amin keresztül megtaníthatod az olvasóidnak a szolgáltatásod lényegét, a termékeid értékét.
A Legó például 80. szülinapjára egy videót készített a sztorijukról, amit még felnőttként is érdemes megnézni. Itt nézd meg a videót magyar szinkronnal >>>
Vissza az iskolapadba: emlékszel még a suliban a legunalmasabb és legérdekesebb tanárodra?
Ugye elevenen élnek benned?
Már egy gyerek is arra van programozva, hogy imádja a meséket és a sztorikat. Az esti mese is elmaradhatatlan esemény volt. Majd jött a suli és minden olyan sótlan lett. Keserű tapasztalt volt egy kémia vagy történelemóra is.
Egy tanár feladata nem az, hogy az anyagot leadja, hanem az, hogy eladja a diákoknak.
Azért nem fogsz érdeklődni egy tananyag iránt, mert melegen ajánlott. A dátumok, nevek, képletek, számadatok még senkit nem inspirál arra, hogy melegében felgyűrje az ingujját és két lábbal nekiálljon nyomni a gázt a tudásával.
A jól elmesélt személyes történetek hatásmechanizmusa az, hogy beindítják az oxitocinszintézisét az agyadban, ami empátianövelő hatással van rád. Egy tanóra is sokkal érdekfeszítőbb lenne sok-sok történettel megtoldva.
Ehhez nézd meg Joe Sabia: A történetmesélés fejlődése c. Ted-előadását.
A szívhez a történeteken keresztül vezet az út.
Ezért annyira hatásos a sztorizás.
Egy iskola, ami nem csupán a sztorizásból jeleskedik, de a diákok saját márkát is építenek?
Pont egy magyar iskolának ne lenne saját ruhamárkája?
Oké, oké, hogy a márkáról vállalkozóként lazán nyomod a témát. De láttál már olyat, hogy már iskolások hoznak létre saját ruhamárkát a sulinak? Igen, hazánkban.
Fotó: kmndrs.hu
Igen a Komondors ilyen. Vagány póló.
A Bornemisza Komondors visszatükrözi az iskola vagányságát és különlegességét.
- Komondor, mert magyar.
- Komondor, mert harcias, bátor és erős.
- De játékos és kedves is. Ahogy ők is.
Ez a becsületes, magyar házőrző az ő szimbólumuk. A Bornemisza Komondors ruhákat viselő fiatalok ezt az értékőrző vagányságot képviselik.
Jól jönne még néhány hasonló érdekesség?
Gyere te is a jófej szuperhősök közösségébe: Várlak téged is a Zárt Facebook-csoportban>>>
Ui.: A történetmesélés az üzleti kommunikációban sem pusztán szórakoztatás. És nem csupán sztorizgatás. A történetnek képesnek kell lennie a bizalomébresztésre, egy probléma vagy érték megvilágosítására, érthetőbbé tételére. És arra is, hogy közelebb hozza a márkát az egyénhez.
Tetszett a cikk? Akkor ne maradj le a többiről se.
Nincs más dolgod, mint kérni a „kreatívmorzsákat”. Találkozzunk csütörtök, a reggeli kávénál, az e-mail-fiókodban. A felkerült cikkeket küldöm neked, íziben, frissen. Ráadásul még számos hasznos ötlettel, mankóval, „jó tudni dolgokkal” leszel gazdagabb a kommunikációdat illetően. Kattints ide és alul töltsd ki a mezőket: Kérem a kreatívmorzsákat
