Mire vagy kíváncsi?
Én „nem szöveget írok”, hanem kapcsolatokat teremtek.

Hogyan írok szöveget akár a legszárazabb termékről? (Titkok és példa a belső munkáról)

Van egy tartalommal kapcsolatos tévhited- és lehet nem is tudsz róla. Talán benned is felmerült, hogy vannak unalmas, „erről nem lehet semmit írni” témák és termékek. Lehet a tied is ilyen. Ezért hanyagolod ezt a tartalomtémát.



Sőt, lehet te is egyetértesz azzal, hogy bármilyen szövegírót megkeresve kevésbé fognak furcsa képet vágni egy irodaszék vagy egy menő tréning szövegezését illetően; mint amikor közlöd velük, hogy a téma a szegecsanya, besajtolható kötőelem, vagy egy pillangószelep lenne.

Amiről első látásra lehetetlenség a száraz tényeken és technikai adatokon kívül írni.


Olyan hírlevelet küldeni, amit megnyitnak (Életem legnehezebb témája az ipari szerelvények hírlevele volt egy cégnél. Pedig a visszajelzések szerint a több mint ezer feliratkozó szerette; és közel 40 % megnyitási értékekkel ment, ami ebben az iparágban nem számít rossznak.).
 

Egy szövegírónál nincsenek lehetetlen témák.
Nem lehetnek lehetetlen témák.


(Kivéve jogi, egészségügyi és pénzügyi területen lehetnek olyanok, amiket e jellegű háttér és alapműveltség nélkül egy bizonyos mélység után nem jó bolygatni. Egy könyvelő honlapszövegét, vagy egy gerincet kímélő szék webszövegét megírni és 1 évig folyamatos pénzügyi vagy egészségügyi blogot vezetni sem ugyanaz.

Előbbinél megfelelő forrásokkal és személyekkel történő konzultációval simán megbirkózol. Utóbbinál már folyamatos szakmai „kontroll” szükséges.).

 

Egy szövegíró sosem aszerint viszonyul a termékedhez, mint ahogy te ahhoz

A szövegnek van logikája, egy csontváza, mondhatni vázlatosítható. Azonban ezt a csontvázat hússal megtölteni nem is annyira könnyű.

 

Milyen „munkaanyagok” készülnek egy szöveg megírása során?

Képzeljük el azt, hogy egy falvágással foglalkozó cég a weboldalának szövegét szeretné velem megíratni.
 

Hogyan kezdek neki?
Miket ások elő?
Milyen eszközöket használok?

A teljes munkafolyamatot és forrásokat nem fogom tudni neked itt most átadni, de a dióhéjban vett iránymutatást igen.


 

A cégtulajdonosok jelentős része egyből a termékkel kezdi. Hibásan.


A terméked épp a legérdektelenebb a folyamatban.


Tekerjünk egy kicsit vissza oda, hogy kapsz tőlem egy Brifet, ahol néhány kérdést teszek fel neked. Ebből megismerem a célcsoportodat, az erősségeidet, a konkurenciád, a helyettesíthető termékeket (amivel célszemélyed megoldaná a te terméked helyett a problémáját) a termékeddel kapcsolatban pedig azt, hogy mire nyújt megoldást. Mitől leszel sebtapasz arra a sebre.
 

Kérdéseim nem kevesek, de nem is töménytelen mennyiségűek.


 

Nem a terméked a lényeg. Nem az számít, hanem az, amit csinál.


Nem a termékeden a hangsúly. Itt még nem tartunk.
 

1. Ott tartunk, hogy ki fogja olvasni a szövegeket?
Mit kell tudni róluk, milyen problémákkal, vágyakkal küzdenek. Nyomozok, mint Sherlock-Holmes vagy Poirot az apró morzsák után. Profilozok.
 

2. Nyomozok a neten. A célcsoportod után.
Szakmai oldalakon, általad javasolt releváns helyeken, fórumokon. Mert ott vannak az őszintén kitárulkozott, problémájukra megoldást keresők infóáradatai.
 

3. Összeszedem a termék, szolgáltatást előnyeit.
Mert nem a tulajdonságok, hanem az előnyök adnak el. Sokkal többet, mint azt gondolnád. Azonban nem mindegyiket használom fel. Általában egy fő érzelmi mozgatórugót keresek, és arra húzom fel őket.

 

A jó szöveg azért hat igazán a célcsoportra, mert nincsenek kispórolva belőle a valós emberi érzések, döntésekhez szükséges indokok.

 

Ismered azt a szövegírói mondást, hogy a szövegíráshoz leginkább szükséges jellemző az nem a kiváló helyesírás, a jó fogalmazóképesség vagy bármi hasonló; hanem az empátia?

 

A termék tulajdonságaival hitelesítek és racionalizálok, de az előnyökkel adok el.
 

  • Elképzelem, ahogy hetek óta gondolkodik azon, hogy ki kellene bővíteni a lakást egy fal kivételével, de még mindig tart a kivitelezési mizériától. A felfordulástól, az elhúzódott projekttől, na és persze a mocsok és zaj miatt a szomszédok haragjától.
     
  • Beleképzelem magam a helyébe, hogy milyen érzés lehet végre az elpaterolt falnak köszönhetően egy tágas és fénnyel teli világos lakásban élni. Ahol végre megveheti azt az IKEA-bútort, amit oly régen kinézett. De sosem fért el.
     
  • Elképzelem, ahogy kiválasztott egy csodás nyílászárót, ami végre spórolna is az energiakiadásokon. De a fal egyszerűen nem teszi lehetővé a beépítést. Kénytelen lemondani az álmairól, terveiről.
     
  • Végiggondolom az élethelyzeteket, az átélt érzéseket. Megnézem a helyettesítőtermékeket, az alternatív megoldásokat. És összehasonlítom a termékeddel.

 

És összeírom a tulajdonságokat, előnyöket.


 

1. Nem csupán annyit írok, hogy a vizes gyémánttárcsás falvágás rezonanciamentes kivitelezést biztosít. Gyors és csendes. Ez száraz infó.


Ez nem mond semmit.

Hanem azt hozom ki a szövegből, hogy az alattad lakó nem érzi majd, hogy bármelyik percben a fejére szakad a plafon. Nem érzed majd azt, hogy kár volt belevágni; a lakók egyfolytában panaszkodnak, szinte a lépcsőházban érezni az állkapcsod rezgését.


Nincs több panaszkodás, csak a csend. Megőrizheted a jószomszédi kapcsolatokat és nem kell pironkodnod.

Hiszen ez a zaj nem magasabb, mintha a munkaterületen egy sarokcsiszoló (flex) üzemelne, azaz a társasházakban a lakótársaid és szomszédaid kevésbé fogja zavarni, mint a vésés vagy az ütvefúrás.



 

2. Nem írok csupán annyit, hogy a vizes gyémánttárcsás falvágás csak minimális port képez.

Hanem azt, hogy létezik pormentes térbővítés. Nem fogsz hetekig suvickolni az átalakítás után. Nem fog lakásod úgy "pöfékelni" az ablakon keresztül, mint egy láncdohányos.



 

3. A nagyobb élettér sem hat eléggé az érzelmekre. Azonban, ha körülírom az érzést, hogy mit jelent az, hogy megszabadulsz egy gondtól.


Mit is érzel? Az évek mintha rövidítették volna az életteret. Kinőttétek. De belenyugodtatok. Nem vehetsz meg egy nagyobb bútort. Mert a falak korlátoznak; állandóan a centi kerül elő. És mindig közli veled, amit eddig is tudtál: kevés a tér.

Ennek most vége. Végre megveheted azt a bútort, amit minden alkalommal csak kerülgetsz az IKEA-ban.


 

  • Tehát a vizes gyémánttárcsás falvágás rezonanciamentes (tulajdonság), ezért csendes és gyors (előny); vele megőrizheted a jószomszédi kapcsolatokat és nem haragítod magadra a rövid ideig tartó munkálatok alatt sem a lakókat (erősebb előny).
     
  • Ezt a típusú falvágást azért is fogod választani, mert kevés port képez (előny). És nem fogsz napokig takarítani utána és takarítószerekre költeni (erősebb előny).

 

Hiszen ez utóbbi azt üzeni, hogy nemcsak az idődet és energiádat, de a pénztárcádat is kíméli.

 

Az ismert és vicces néven futó „cuccnyelv” szabályt szoktam alkalmazni (több másféle rendszerezési elvvel együtt, többféle vált be) egy adott termék vagy szolgáltatás előnyalapú „megfejtéséhez”. Azaz olyan Excel-táblázatokat is gyártok, ahol a terméktulajdonságok (jellemzők) mellé vázolom annak benefitjét (előnyét) is. Azt, ami a vásárlóról szól. Bemutatom mellette a „poklot és a mennyországot” is.
 

 



 

Amelyik hatásosabb, azzal érvelek. (Valami megszerzése, amit a termék segít elérni; vs. valami elkerülése. Azaz az előbbi ellentéte). És a szövegvázlatokban a fájdalomcsillapítást is megadom körvonalazva (megszabadítom a rémálomtól).

Ezek csupán vázlatok, amik alapanyagot képeznek a tényleges szöveghez.
Ők a legóelemek.

 

Sosem kész szöveget írok először, hanem kirakóst játszom.

 

A weboldalszövegek sem tájékoztatásról szólnak. Hanem olyan üzenetről, ami felkelti az ideális és potenciális vásárlód figyelmét (kiemelt cím, headline - ez születik meg nálam utoljára).
 

„Fájdalompontokat” keresve azonosítom az olvasó problémáját. Hatok a problématudatra, vagy megerősítem azt nála. Megmutatom a megoldást és érvelek, hogy miért tudom azt megoldani az adott termékkel.

Hitelességelemeket is használva. A fentiekhez hasonlóan megmutatom az előnyöket. És egy CTA-val zárom. Azaz megmondom, mit csináljon.
 

Azonban itt se a szokásos megközelítésre gondolj: „Amennyiben felkeltettem érdeklődését…”

Mert bizonytalanságot sugall. Már pedig, ha te nem hiszel a termékedben, hogy az nekem jó, akkor nekem miért kellene?

Egyetlen weboldalszöveg sem születik meg ezen technikák és gondolatmenet alkalmazása nélkül. Minden termék egy problémát old meg, egy vágyat elégít ki. Ha ezt nem teszi-ahogy szokták írni a marketingesek-, akkor nem piacképes.

 

Így bármely témáról is van szó, egy szövegíró megtalálja a kapcsolódási pontokat.
Ehhez néha bonyolult és igazán szakmai anyagokban kel vájkálniuk, de ezért fizeted őket.


Mert egy szövegíró munkájának 80%-a ebből áll, 20 % a tényleges írásból. Így nem a karaktereket fizeted meg. Hanem azt a szöveget, ami eléri a célját, és azt az időt és energiát, valamint tudást, amit embered ebbe belerak.

Amire neked se időd, se energiád, se kedved… vagy nincs elég tudásod.

 

Bocs, hogy fel kell hozzam; de tényleg el kellene hinned végre, hogy az „én szakmám más” kifejezés nem állja meg a helyét. Bebizonyítom neked is, ha kéred. Ehhez csak ide kell kattintanod és írnod nekem.
 


Tetszett a cikk? Akkor ne maradj le a többiről se.

Nincs más dolgod, mint kérni a „kreatívmorzsákat”. Találkozzunk csütörtök, a reggeli kávénál, az e-mail-fiókodban. A felkerült cikkeket küldöm neked, íziben, frissen. Ráadásul még számos hasznos ötlettel, mankóval, „jó tudni dolgokkal” leszel gazdagabb a kommunikációdat illetően. Kattints ide és alul töltsd ki a mezőket: Kérem a kreatívmorzsákat



„Akkor csütörtökön találkozunk, én nem felejtem el.”
 

Vissza