Mire vagy kíváncsi?
Én „nem szöveget írok”, hanem kapcsolatokat teremtek.

Az átugorhatatlan szöveg egyik kulcsa a jó tagolás, de vajon tudsz-e jól tagolni?

Valahol olvastam egy hasonlatot, miszerint egy hatásos szöveg olyan, mint egy dominósor. A címsorral egy dominósort indítasz el, a sor legvégén a call to action-nél pedig az utolsó dominó is ledől. Azonban, ha két véglet között bárhol elakad az olvasód, akkor meghiúsul a konverzió.

 

De vajon gondolnád-e, hogy ezek között potenciális veszélyforrásként ott lapulhat a béna tagolás is? Íme néhány tagolást könnyítő cikkelem, mellyel elkerülheted, hogy átugorják a szövegeidet.

 

 

Hogyan segíthet a tartalomfogyasztást könnyítő tagolás, hogy az olvasóid végigolvassák a cikked?”

 


 

 

Aki kicsit is jártas a tartalomírásban, az meg fogja erősíteni azt, hogy az egyik legsokoldalúbb feladatkört takaró „kommunikációs küldetés”, valódi héroszi küzdelem.

Rengeteg tudást vagy kénytelen magadba szippantani menet közben is. Mert még egy termék kapcsán is igaz, hogy valami sárga és csipog, 4 kiló és annak vagy ennek ideális, még nem fogsz meggyőzni senkit.

 

 

Ha pedig belevágsz a szövegírásba, blogcikkek írásába, már gyakorta a legelején elveszel a címadás, ’mivel kezdjek’ és a figyelmet lehorgonyzó alcímek, a történetmesélés Bermuda-háromszögében.

 

 

Mindeközben talicskával tolod az időt a tartalomkészítésbe.

Gyakorta a címsorokat, a gyenge fogalmazási módot, az unalmas tartalmi részeket vagy épp a hosszú-rövid, rövid-hosszú viták végső eredményeit, az iskolás hangvételt, a körülményes indítást, az erőtlen lezárást okoljuk a feltűnően alacsony konverziós adatokért, a rövid oldalon töltött időkért.

 

Pedig vannak a szövegírásban olyan technikai apróságok, amiket egyetlen alapos szövegíró sem mer kihagyni. Ez náluk nem amolyan blikflancos uri huncutság, maximalizmusban lubickoló ego-izé. Egy jó szövegíró nemcsak írni tud, de szerkeszteni és tagolni is.

 

 

 

Tagolatlan cikkek? Ez fájóan konverzióra fog menni. Nekem pedig mázsás kövek potyognak majd a szívem környékéről. Hozd a vasemberpáncélod, mert a cikk végére legyőzöd a szövegtengereket. Fotó: mozimaniaapp.hu
 

 


 

Mi a búbánatos retek lehet a tagolásban annyira fontos?

 

Egyetlen cikk sem pattan ki egy szövegíró fejéből úgy, mint ami operába készül éppen, sima arcbőrrel és üde mosollyal. Akárcsak egy Neutrogena reklám szereplője.

 

Születése pillanataiban kusza, kissé szétcsúszott, ízlésességében hagy maga utána kivetnivalót.

 

Néha nem odaillő ruhadarabokat illet magára, hol pedig harmadjára cseréli le a cipőjét. Szinte senki sem képes közel publikálásra kész anyagot alkotni elsőre, a szerkesztési lépések a Word állandó bentlakásos lakói.

A szövegek vázlatként indulnak, publikálásra korántsem kész anyagok, melyekben teljes szövegrészek repülnek olykor és újak kerülnek a helyére – de mindig áll mögötte:

 

  • egy terv, stratégiai elemek sora (ami alapján logikailag felépül a cikk);
  • menet közben csiszolt és kialakult stílus,
  • és a legvégén átfutásra kerülő helyesírás is (a kötőjelek és elírások, elütések részletéig, és gyakran még így is marad benne néhány hiba).

 

Épp olyan egy szöveg, mint a csiszolatlan gyémánt, mely a legvégén a gyűrű foglalatába kerül, de sosem a gyűrűvel együtt ássák ki a földből. Szöveged stílusában is egyedi és kommunikál.

Például, ha a hangsúlyozásra rövid felütésszerű mondatokat használsz:

 


Az arculat definiál.
Méghozzá a márkádat.

 

Dolgozzunk együtt. A vállalkozásodon. Kérj tőlünk ajánlatot.

 

Ön épp halálba üli magát. De az „aktív ülés” megmentheti az életét.
(Spinális szék landing oldala, Kreatív Kontroll)

 

 

Tit-ti, tá. Megvan az énekóra?

Egyedi ritmusa, hanglejtése, tempója van. Érzelmeket kelt, hat az érzékszervekre és valamilyen reakciót vált ki az olvasóból.

De csakis akkor, ha olvasód elolvassa azt. A szövegtengereket senki sem olvassa el. Szövegtengert pedig úgy is létre tudsz hozni, ha vannak alcímeid, képeid, idézeteid, csak megfeledkezel az Enterekről és az admin felületen történő tördelésekről (Wordben minden tökéletesnek tűnik).

 

Szóval nézzük akkor cikked tagolást elősegítő részleteit.

 

 

 

Hogyan segíthet a tartalomfogyasztást könnyítő tagolás, hogy az olvasóid végigolvassák a cikked?”

 

A cikkedben számos eszközzel tagolhatsz. A legtöbben (esélyesen te is) egy szövegen belül először (csak) az alcímeket olvassák el. Olyan ez, mint amikor egy fontos aktát keresel a szemeddel a raktárban és a kulcsszavakra, adatokra fókuszált, keresed az évszámot, valami fogódzót, ami felkelti az érdeklődésed. Szkennelve olvasunk a neten.

 

A megnyitott posztokban keressük azt az apróságot, amiért lekattintottuk azt: egy információt, valami érdekeset, valami szórakoztatót, valami hasznosat. Keressük a vastagon szedett mondatokat, amiket összeolvasva is lejön számunkra a konklúzió. És érdemes-e a részletekbe menni.

 

Az alcímek alapján döntjük el, hogy elolvassuk-e az adott szövegrészt vagy sem.

 

Az alcímek a cím és a lead (bevezető) után helyezkednek el, amelyekkel célod az oldalon tartani az olvasódat. (Emlékezz a dominósorodra!) Az alcímek

  • tagolnak (tördelnek),
  • felkeltik a figyelmet és továbbra is fenntartják azokat.

 

Kíváncsiságot ébresztenek az olvasóban.

Ösztönzheted általuk az olvasókat a tartalmad továbbolvasására; igen, akár még a negyedik A4-es tartalmad után a további hat oldalnyi szöveg elolvasására is. Hiába jó a szöveged tartalma, ha azt ugyanis képtelenség hosszú távon olvasni. Mert fárasztó a szemnek, mert nehéz követni és nehéz a fogyasztása.

 

 

Mennyire érdekes vagy releváns a tartalmad az olvasóknak?

Az alcímekből levehető.

A különböző címsorok, tehát a címsor, azaz a H1 mellett a H2, H3 vagy H4 tageknek a keresőoptimalizálásban is fontos szerep jut. A címkeszerű alcímeket viszont kerüld.

 

Az alcímre szinte majdnem ugyanaz a szabály érvényes, mint a főcímre (headline-ra): egyetlen célja, hogy a továbbolvasát elősegítse, felkeltse az érdeklődést, akár meglepjen (elősegíti a továbbolvasást). Nem tárgyszerűség jellemzi, inkább „beszélgetős” fajta. Nem egy összefoglaló; ez nem egy iskolapad, ahol kivonatolod az iskolai művedet.
 

 

„A tagolás szerepe egy cikkben” helyett előnyre gyúrsz: „Hogyan segíthet a tartalomfogyasztást könnyítő tagolás, hogy az olvasóid végigolvassák a cikked?”

 


Ez nem azt jelenti, hogy nem tartalmaz konkrétumot és nem informál, de mindezt érthetően és figyelemfelkeltően teszi, vagy kérdéssel indít, ahol a válasz pedig a következő tartalmi blokkban található.

Hass az alcímekkel az olvasókra, válts ki belőlük érzéseket, keltsd fel a kíváncsiságukat, hökkentsd meg őket és akkor biztosan érdekelni fogja őket a folytatás!

 

A címsorok előtt és után pedig érdemes plusz Entert nyomni, tördelés miatt. Ezzel nem folynak össze a tartalmi blokkok. A weben sem.

 

 

Sokat ígérő cikkelem, mely erősen épít a csillapíthatatlan tudásszomjunkra?

A cikked egyik legolvasottabb eleméről van szó, amely üzenetet kommunikálhat, továbbolvasásra buzdíthat. A kép alatti szövegekről beszélek. A képeket jóval többen nézik meg, mint a szöveges tartalmakat, éppen ezért a kép alatti szöveg az egyik legolvasottabb eleme a szövegeknek. Tehát nem csak az alcímek használata az egyetlen módja, hogy részekre bonts a cikkeidet.

 

 

Ott vannak a kiemelt idézetek, listák, fotók, videók, kiemelt keretes írások, amikkel szintén könnyebben fogyaszthatóbbá teheted a cikked.

 

 


 

 

Még a magazinoknál is szeretjük a színes, vizuálisan is tagolt, kisebb szövegtömbökkel, kiemelésekkel és listákkal tarkított írásokat. Kép forrása: Infoartnet magazin. (Éppen aktuális magazinukat te is letöltheted online!)

 


 

 

Az oldalon töltött idő hatékonyságod egyik legfontosabb mérőszáma. A nagyobb szövegtengerek, vagy nevezzük őket szövegtömböknek, kevesebb lelkesedést váltanak ki az olvasókból, mint a kisebb, egy-két mondatos bekezdésekből és kisebb szövegegységekből álló szövegek. A cikkeket soha ne kreatív munkaként fogd fel, hanem egy eszközként tekints rájuk. Amivel edukálsz, választ adsz, problémát oldasz meg.


Nemcsak a hatékony címsoradás, de a tagolás is tanulható, szakmai technikai fogás – ennek semmi köze a kreativitáshoz.  

 

 

 

 

Tudatosan alakítsd a tagolással, tördeléssel, cikked részekre bontásával azt, hogy az egész cikked elolvassák. Kép forrása: Lakáskultúra Magazin

 


 

Tudod mi a Columbo close?

 

Imádom Columbot.


Eme klasszikust idézzem a ballonkabátjában: Jut eszembe…létezik egy klassz, grafikus csávó, a neve Gazduig. Instagramon megtalálod itt. Egyik posztjában említett egy sales technikát, melyet Columbo close-ként nevezett el. Nem más, mint elhitetni a gyanúsítottal, hogy a mondandójának vége van, majd egy szemöldökvakarással visszafordulni az ajtóból és azt mondani: „Csak még egy kérdés!”

 

 

Gazduig, a designer csávó posztja a Columbo close-ról.

 


 

Ezzel a mondattal aztán egy kérdéscunami veszi kezdetét, melynek végén a gyanúsított mindig lebukik, holott azt hiszi, már megmenekült.
 

Hasonlóan call to actionnal lezárhatod te is a cikkeidet úgy, hogy olvasód úgy érezze, már a cikked végére ért. Te pedig ekkor állsz elő az ajánlatod legizgalmasabb részletével, a konverzióra ösztönző mondatoddal (pl: Iratkozzon fel további hasznos tartalmak érdekében a blogértesítő listádra).

A legcsábítóbb részt hagyd a végére.

 

Csak még egy kérdés: a te cikkeid könnyen olvashatóak? Ne feledd, az olvasóknak szüksége van a hasznos anyagokra, amire nincs szükségük: egy újabb élvezhetetlen olvasási élményre!

 

Vissza